Nem könnyű eldönteni, hogy szerencse-e, vagy pech, hogy épp az árvíz idején jött a lehetőség Máté számára, hogy teszteljen egy hajós városnéző túrát. Ugyan az idő nem volt éppen kiváló, és a körülmények miatt a program sem ugyan az volt mint normál esetben lett volna, mégis érdekes volt a Duna közepéről szemlélni azt, amit emberek ezrei a partról tesznek, hogy legeltessék katasztrófára éhes szemeiket. 

Bármerre jársz, mindenhol csupa láthatatlan hullám és rezgés vesz körül téged. Gondolj csak bele, hogy csupán a mobilod, vagy a rádiód mitől működik. A hullámok egyik melegágya maga a konyha, a hozzátartozó mikrohullámú sütővel, mely színte zenélő dobozként működhet a denevérek számára.

De van új a nap alattt: ismét egy újabb hullámokkal operáló szerkezet, a halogénsütő, mely egy igen felhasználóbarát eszköznek bizonyul. Ezt tesztelte le most Máté, de ha már, akkor Kiricsi Zolival a kulináris élvezeteknek is adtak.

Ha már canopy ajánlat van a Brigád oldalon, akkor hadd mutassunk néhány maratoni és agyvelőszippantó drótkötélpályát. Ehhez a Dél-Afrikai dróthuzalhoz például nyugodtan használhat a vendég láb közé szorított függőleges vezérsíkot is, mert olyan gyorsasággal roboghat, hogy a földön állók csak egy elmosódott csíkot érzékelnek belőle.

Aztán irigykedjünk egy jót! Van, ahol a canopyzás nem kikapcsolódás, hanem a mindennapok része. Talán mi is szívesebebben jártunk volna gyerekkorunkban iskolába, ha drótkötélpályán száguldva tehetjük. Az alábbi videóban egy kolumbiai falu kisiskolásait láthatjuk suliba siklani. Hát valami ilyesmiről álmodoztam én is gyerekkormban. Vajon bérletet kell váltaniuk? És van ottani Volán? (Érdekes részek 0:40-től.)

62 km/h a max sebesség, amit el lehet érni lesiklás közben. Biztos mindenkiben felötlik, hogy hogyan utaznak visszafelé? Nos, a faluba természetesen vezet ösvény is, de az sokkal hosszabb, így lefelé legalábbis gyorsabb a csúszás.

Végül egy kellemes függővasút a múltból, a 42 km-en keresztül húzódott Svédországban Forsby és Köping között, tavak fölött, és Európa leghosszabb drótkötélpályája ez.

Egy baj van csak vele, hogy jelenleg nem működik, de reméljük egyszer csak felújítják.

Aki az ízeket is szereti és nemcsak arra hajt, hogy ballaszt legyen a hasában, az a palacsintából is a valódit keresi. Szabolcs István nemcsak magának a palacsintatésztának a finomságára ügyel nagyon, hanem a töltelékek minőségi alapanyagára is.

Szusi az egész világ és benne kis maki meg nigiri minden szereplő. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint Hiro Torada mesterséf, aki akár egy kifliből és néhány szendvics alapanyagból is képes szusit rittyenteni, csak az obligát 巻簾, akarom mondani bambuszszőnyeg kell hozzá.

Máté nemrégiben szusikészítő tanfolyamon járt, amiről itt nézheted meg a videót, egy ilyen tanfolyam elvégzése után te is bármiben meglátod a makit, vagy nigirit. Egy lábas körömpörkölt hirtelen futomakiként tekint vissza rád, és a túróscsusza gunkanná gyúrja magát a kezedben. A töltött káposztáról vagy szilvásgombócról nem is beszélve, amiket a magyarok istene is szusinak teremtett.

De lássuk már végre azt a videót, na: