Figyeljék a kezemet, mert csalok - mondta Rodolfo és valami olyasmi lehetne a jelmondata Lőrincz Adrienn videójának, hogy csak a képeket figyeljék, mert csalok. Ha hagyjuk, hogy az alámondás elvonja a figyelmünket, akkor csak egy szokványos bemutatkozást hallunk, miközben valójában a képeken rengeteg apró geg sorjázik, amiket én például első megnézésre észre sem vettem. Ha egy pályázónak van humora, ráadásul ha az mozgóképekre lefordítva is vicces marad, akkor jó eséllyel kopogtat a második forduló kapuján.

Csak az fránya hangalámondás babrált ki Adriennel (ugyanúgy, ahogy Kovács Ono Csillával is), a Duna-parti jelenetnél látványosan másképp mozog a szája, mint a szöveg. Akár a playback hőskorában, amikor az esztétikus tátogás feladata új kihívások elé állította a művésztársadalmat. És nála sem tudjuk meg, hogy milyen lehet, amikor élőben kell beszélni, pedig amúgy tök szép és hangszóró-barát orgánuma van.

Hát igen, az nem szerepelt a pályázati kiírásban, még az apróbetűs részben sem, hogy az Álommelónak más veszélyei is vannak azon kívül, hogy búvárkodás közben bikinifolt támadja meg a bőröd. Ott van például a NAV. Egy-kettőre szemet szúrhat nekik a hirtelen vagyonosodás, egyik étteremből ki, rögtön egy jacuzziba be.

Tóth Balázs Gábor ezt a helyzetet komponálta mozgóképre rövid, drámai jelenetében. Balázst kínvallatják a NAV-osok, a többit el sem mondom, így a hét utolsó napjára meg kell nézzetek egy ilyen humoros videót is. Tudom, hogy nagyon rossz a minősége, a hangot is sok helyen rosszul hallani, de a cellux-szal kabátra felragasztott NAV-felirat mindent visz. 

Kovács Onodelger Csilla videóját vagy huszonötödszörre néztem meg, mire rájöttem, mi a titka. Igazából nemhogy a szokásos sablonszövegek nem hangzanak el benne (tudjátok: szeretek enni, inni és szeretem a kihívásokat), hanem alig tudunk meg valamit Csilláról. Szereti a jó kávét, meg a klasszikus zenét. Oké, én meg még nem voltam a Holdon, mert Albertirsáról nincs oda buszjárat.

De ez a tátongó biográfiai űr mégsem zavaró, mert a képi és szövegbeli poénok hajtják előre a videót. Humoros jelenetek másfél percbe összevarrva, és a végén úgy érezzük, hogy ez egy tök jó fej csaj, rá kellene szavazni. És van egy csomó barátnője, akiknek megadja a telszámát, szóval tiszta biznisz.

Csilla is a cselesebb, trükkösebb utat választotta ahhoz, hogy eladja magát a Brigád zsűrijének, és én az ilyen videókat szeretem jobban, nem azokat, ahol a rendezőasszisztens egy kockás abrosz a konyhaasztalon. Az egyetlen baj az, hogy az utólagos hangalámondás miatt nem látjuk, halljuk Csillát élőben beszélni, gesztikulálni, így nem tudunk képet alkotni arról, milyen lehet műsorvezetés közben.